2013. augusztus 27., kedd

3.fejezet

Reggel

Rá pillantottam az órámra és 9-et mutatott.Nagy nehezen kikeltem az ágyból és felöltöztem, majd megcsináltam a hajamat.


Lementem és a fiúk éppen lent reggeliztek.
-Jó reggelt.-köszöntek egyszerre.
-Jó reggelt.-ültem le melléjük az asztalhoz.
-Meg?-kérdezte Harry.
-Alszik.Gondolom én.-néztem körbe.
-Fel kéne ébreszteni.-mondta vigyorogva Louis.
-Majd én.-álltam fel és elindultam felfelé.
-Megyek veled.-szólalt meg Niall.
Hátra fordultam és bólintottam egyet neki, hogy ne.Ezzel remélve, hogy veszi a célzást.Ő csak megállt és visszafordult, majd lement a  többiekhez.Felértem és benyitottam Meg szobájába.Leültem az ágya szélére és elkezdtem simogatni a karját.
-Meg.Kelj fel.-mondogattam neki.
-Anya.-mondogatta álmában.
Bárcsak.-gondoltam magamban.
-Meg.Ébresztő.-folytattam a keltegetését.
Kinyitotta a szemét, majd felült.
-A többiek már várnak.-szólaltam meg.
-Többiek ?-nézett kérdően.
-A fiúk.-fejtettem ki a választ.
-Jah igen.-mondta halkan és lehajtotta a fejét.
Felállt és elkezdett öltözni.Úgy gondoltam elmondom neki mit is hallottam az este.
-Meg.-szólaltam meg.
-Igen?-nézett rám.
-Az előző este..-kezdtem bele a mondandómba.-hallottam miről beszéltek Harryék.
-Miről?-kérdezte komolyan.
-Hát valami olyasmit mondtak, hogy féltenek minket és, hogy megtámadhatnak minket.Igazából nem egészen értem, hogy miről is van szó.Meg csak rám nézett és lefagyott.
-Én sem értettem teljesen, de jobb ha tartjuk a szánkat.
Valaki kopogott az ajtón.
-Erről ne is beszélj senkinek.-mondtam még utoljára.-Gyere.
Harry nyitott be.
-Minden rendben?-kérdezte.
-Persze.Már megyünk is.-válaszoltam nyugodtan.
Felálltunk az ágyról és elindultunk lefelé.Harry pedig mögöttünk jött.Leültünk az asztalhoz és mindannyian megreggeliztünk.Majd mikor mindenki jóllakott bementünk a nappaliba és leültünk a kanapéra Harry kivételével.Ő beállt elénk és elkezdte mondani a mondani valóját.
-Nekünk most el kell mennünk a fiúkkal, de Louis itt marad veletek.-fordult felém és Meg felé Harry.
-Miért nem maradhatunk egyedül?-kérdezte Meg ingerülten.
-Szeretném ha lenne veletek valaki a biztonság kedvéért.
-Addig mit csinálhatunk?-kérdezte Meg.
-Bármit amit a lakáson belül tudtok.-fogta rövidre a szót Louis.
Mi egymásra néztünk Meggel és gyanakodni kezdtünk.
-Ha kimegyek focizni az miért baj? A kedvenc sportomat nem vehetitek el.-mondta idegesen Meg, majd felszaladt a szobájába.
-Majd én beszélek vele.-szólaltam meg és felmentem utána.
Benyitottam a szobájába, majd becsuktam magam mögött az ajtót.
-Ne legyél már ilyen.Így legalább megtudhatjuk mi folyik itt.-kezdtem el magyarázni neki.
Felsóhajtott, majd mosolygott.
-Ezért csináltam ezt.
-Jó, de ilyet többet ne.Így csak felhívod magunkra a figyelmet.
-Jó bocsi, de tényleg kiakadtam.-mondta, majd megnyugodott.-Addig hogyan tovább?
-Nem tudom.Majd megbeszéljük ha elmentek, csak most menjünk le, mert gyanúsak leszünk mi is.
Bólintott, majd lementünk.Vissza ültünk a kanapéra és vártuk ki mit fog csinálni.Egyszer csak Zayn ingerülten felállt és elkezdett Meg felé közeledni.Mikor Niall ezt észre vette megölelte Meget, ezzel elállva Zayn útját.Na jó ez ijesztő még én sem értem mi történik itt.Zayn rám pillantott, majd felém kezdett el közeledni.Liam elém futott, majd ellökte Zaynt.Harry idegesen szólt rá Zaynre, majd kirángatta a kertbe.Meggel egyszerre egymásra néztünk és nem tudtuk mire véljük ezt az egészet.Egyszer csak Louison kívül a többiek is eltávoztak.
-Ez meg mi volt?-tátogtam oda Megnek, mikor Louis nem figyelt.
-Louis.Kimegyek enni csinálni, mert éhes vagyok.-mondta mosolyogva Meg, majd figyelmeztetően rám nézett, hogy menjek ki.
-Megyek veled.-szóltam közbe.-Te kérsz valamit Louis?
-Nem vagyok éhes köszi.-mondta mosolyogva Louis.
Én csak bólintottam, majd Meggel együtt kimentem a konyhába.
-Mondjad.-suttogtam oda neki.
-Mi volt ez az egész?-kérdezte meglepődve.
-Nekem kéne tudnom?-mondtam egy kicsit flegmán.
-Nem..de ijesztő volt.És amikor megölelt Niall az olyan jól esett.-ámbrándozott Meg.
-Ahha.-válaszoltam.
Elővettem egy-két szedvicsnek valót és elkezdtem csinálni a szendvicseket.
-Egyébként este bejött hozzám valaki és megpuszilta az arcomat, amjd végig simította a kezemet.Gőzöm sincs róla ki lehetett az.-mondta komolyan Meg.
-Hozzám is bejött valaki és ugyan ezt tette velem is.
Készen lettem a szendvicsekkel és ráraktam őket egy-egy tányérra.
-Menjünk vissza.-jelentettem ki.
-Valami nagyot titkolnak.Az egyszer biztos.-mondta Meg, majd elvette a tányérját és bement.
Leültünk a kanapéra, Louissal szembe.
-Hogy érzitek itt magatokat?-kérdezte mosolyogva.
-Egész jól.Kicsit még szokatlan, de majd egy idő után megszokjuk.Főleg, hogy ti mindent megosztotok velünk.-mosolyodtam el.-Igaz?-kérdeztem vissza aranyosan.
-Igen.-mondta és láttam, hogy próbálta elkerülni, hogy a szemünkbe nézzen.
Én mosolyogva pillantottam Megre aki vissza is mosolygott rám.
-Zayn miért volt velünk ilyen? Valami rosszat tettünk?-kérdezte szomorúan Meg.
-Nem dehogy is.Csak néha rájön a düh roham.-magyarázta.
-Ja, értem.-mondta mosolyogva.-Niallel mivan?-kérdezte csillogó tekintettel.
Na nem is ő lenne az én legjobb barátnőm, ha nem derítene ki róla mindent.
-Nincs barátnője, ha ez érdekel.-mosolygott Megre.
-Öhm.Nem ez érdekelt csak izé.-vakarta meg a tarkóját Meg.
-Nem kellenek a kifogások.-mosolyodott el Louis.
-Mind egy.Nem tetszek neki.-mondta, majd megette a szendvicsét.
-Ki tudja.-fogta rövidre a szót Louis.
-Gyanus vagy nekem Louis Tomlinson.-mondta komolyan Meg, majd elnevette magát.
Lassan haza értek a többiek.Mi megkérdeztük merre voltak, de úgy tettek mintha meg sem hallottak volna minket.Eléggé kimerültünk és már este 9 volt mikor haza értek.A fiúk csináltak nekünk vacsorát, majd megterítettek.Együtt vacsoráztunk meg, majd Meggel úgy döntöttünk elmegyünk lefeküdni.Elköszöntünk a fiúktol, majd adtak nekünk egy-egy jó éjt puszit.Megbeszéltük, hogy ma már nem csinálunk semmit, majd inkább holnap kiderítjük a többi dolgot.Felmentünk az emeletre, elköszöntünk egymástól, majd mind a ketten bevonultunk a saját kis részlegünkbe.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése